A templom rövid története és leírása

A XI. századtól a veszprémi püspökség káptalani testülethez tartozó falu és a temploma a XV. századtól már magánföldesurak birtokába került. A Falu temploma feltételezetten árpád-kori. Alaprajzi rendszere: egyhajós, keletelt, egyenes záródású szentéllyel. A templomot a későbbiekben bővítéssel részben átalakították. A templomot a XIII. században építették, korai gótikus stílusban. 1582-ben már romos volt, 1784-ben építették újjá.1794-ben tornyot is kapott. A napjainkban látható - simára vakolt falfelület előtt álló - homokkőből épült díszes udvari déli (oldal)kapuja egy már korábban meglevő, szerényebb kapu helyén készült, a XIII. század második felében.

A kapuzat rekonstrukciós rajza

A kapuépítmény román stílusú architektúráját a franciaországi Chartresben kialakult oszlopszobros kaputípus első magyarországi jelentkezésének tekintik. A kifelé szélesedő bejárat (kapubéllet) feletti timpanon-formájú háromszög mező félkörszerű – csak nagyon diszkréten szamárhát-ívelésű - mélyületében eredetileg „Krisztus az angyalok közt” témájú relief-ábrázolás volt, ez ma csak helyének maradványaiból következtethető. A kifelé szélesedő bejárat nyugati oldalán az idősebb Jakab-apostol szoboralakja látható. Feltételezhető, hogy a hasonló, keleti oldali elpusztult szobor Péter-apostolt ábrázolhatta. Az oldali oszloplábazatok alatt egy-egy hason fekvő, mellső mancsai közt emberfejet tartó oroszlánok helyezkednek el. Ugyancsak román koriak a növény- és állatmotívumos oszlopfejezetek és párkányelemek is. A XVIII. században ide telepedett reformátusok állították helyre az időközben leromlott állapotú templomot.

A kapuzat a kibontás után

A templom legértékesebb részét, a kapuzatot, 1961-ben találtak meg, és 1969-ben állítottak helyre. A kapuzat a kibontás után, a felújítás előtt. A templomot 1898-ban restaurálták, és a rekonstrukció során távolították el a festett, kazettás mennyezetet. A kapuzat a falkutatás után.

LÉVÁRDY - A LITÉRI ROMÁN KAPUZAT