if fbook  if ytube  if g plus

2018. december 15. Szombat

KÖZSÉGÜNK TÖRTÉNELMI EMLÉKEI

Településünk neve magyar helynévadással keletkezett puszta személynévből, amely nem más, mint a lovag ómagyarkori magyar alakja. Forrása a személynévként is használatos rîtaer, ritter, azaz a lovag főnév. 1082-ből való a legkorábbi említése Villa Lyuter néven. 1296-ban Lyvter, 1380-ban Lyther, 1455-ben pedig Lytther megnevezéssel szerepelt.

Első írott említése az a veszprémi káptalan birtokösszeírásából ismert (1082), mely szerint Lyther az egyháznak 4 jobbágya volt. Sajnos ez dátum nem valós, a XIII. században írták. Az ilyen összedátumozás más esetekben is előfordult akkoriban. Annyi azonban elfogadható, hogy a település a kora Árpád-korban, talán már a XI. században létezett - közel 1000 éves is lehet - s a veszprémi egyház birtokos volt Litéren. Területét rajta kívül többen is birtokolták.

veszprémi kaptalan

A veszprémi káptalan pecsétje

Ebből az időből írásos emlékünk alig maradt, csak peres ügyekben találkozunk litéri nevekkel. Pl. 1265-ben a fehérvári és veszprémi káptalan közti perben, a bírák közt litéri nemesek is szerepeltek. 1274-ben Lynteri Gergelyről tesznek említést. Nemes Litéri László végrendelete (1472) érdekes adalékokat tartalmaz.

veszpremA veszprémi vár látképe

Több forrásból tudjuk, hogy a káptalanon kívül a Litéri, Essegvári, Palásthy, Kenessey, Benda stb. családok birtokolják a területet. 1488-ból fennmaradt adó megállapítás szerint a falu 14 Ft-ot fizetett, a közepesen gazdag falvak sorában foglalt helyet.

sanctum elv 

TEMPLOMUNK MÚLTJA

Ezeknek a korai évszázadoknak máig álló "beszédes" tanúja a mai református templom. Első írott emléke 1472-ből való, mely szerint a veszprémi káptalan birtokában lévő község templomát újra szentelték a Szent Kereszt tiszteletére. (Korábban Szent Jakab nevét viselte.)

Építésének idejéről sokáig csupán a kövek "beszéltek". Nagy felfedezést jelentett, amikor 1962-ben, felújítás során Csemegi József irányításával C. Harragh Erzsébet és Császár László kibontotta a kapuzatot a XIX. századi vakolat alól, és előkerült az akkori évek legmeglepőbb lelete, a litéri templom oszlopszobros, román kapuja.

Helyreállítására 1968-ban került sor, melyhez Levárdy Ferenc, Szakál Ernő és Kőfalvi Imre végezték a kutatást és felmérést, korát is meghatározták. A kapuzat a templom déli oldalán nyílik, lépcsőzetesen tágul kifelé. Oszlopait leveles, palmettás oszlopfők koronázzák. Két középső oszlopát egy-egy apostolfigura díszíti. Az oszlopfőket csúcsívesen záródó falhasábok fogják össze. A csúcsíves timpanon mezejét dombormű töltötte ki, melyet sajnos megsemmisítettek. Az előépítmény meredek oromzatát a fal síkja elé fektetett oroszlánokon nyugvó oszlopok tartják. Az építész történeti, szerkezeti, valamint díszítő elemek alapos viszgálata alapján megállapították, a kapuzat építésének ideje a XIII. század második felére, az 1250-es, 60-as évekre tehető. Ma védett, sűrűn látogatott műemlékünk.

1962kapuzat

A kapuzat a kibontás után

sanctum elv

ELŐDEINK LETELEPEDÉSE LITÉREN

A XVI. században, a török időkben Litér elnéptelenedett. A falu már az első török becsapásoknak áldozatául esett. Veszprém várának 1552. évi török kézre kerülésével a környék falvai pusztulásra ítéltettek. 1609 és 1696 között Veszprém megye területén jelentős számban léteztek puszták, ekkor még közéjük tartozott Litér is.

1557-ben "pusztahely". Egy utazó leírása szerint 1582-ben "egytornyú, Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt temploma elhagyottan áll." A század vége felé ugyan lakta még néhány jobbágy család, de végül a terület birtokosai pusztaként adták bérbe, többek közt Szentistvánnak és Vilonyának. Ez a helyzet közel 150 évig tartott, mikor újra települt.

1732-ben az Olaszfaluból elűzött reformátusok lelkészükkel együtt letelepedtek Litér puszta területén, az itt birtokló mezőföldi földesurak engedélyével. Használatba vették a templomot, de 5 év után a káptalan eltiltotta ettől őket. 1744-ben a prédikátor kertjében vesszőből oratóriumot építettek, haranglábat emeltek, harangot is szereztek hozzá. A nyilvános vallásgyakorlatot a veszprémi püspök 1752-ben beszüntette.

olaszfalu

Olaszfalu napjainkban. Innen érkeztek elődeink.

sanctum elv

A TÜRELMI RENDELETTŐL - 1930-IG

Küzdelmes évtizedek után, II. József türelmi rendelte értelmében 1784-ben birtokba vehették a romtemplomot, melyet még abban az évben felújítottak, festett, kazettás mennyezettel, szószékkel, karzatmellvédekkel ékesítettek. A romos templomban több mint 200 éves tölgyfa nőtt, melynek faanyagát felhasználták az újjáépítéshez.

A vallásszabadság visszaszerzésének fontos tényét az "1784. esztendő Martyusnak első napján" nyitott anyakönyvben is megörökítette az "Ekklesia első prédikátora, Tiszteletes Toronyai János". 1794-re a tornyot is helyre állították, majd 1797-ben harangot is kapott. Az 1800-as évek elején a toronyra fazsindelyes sisakot építettek. Az élni akaró erős közösség a XIX. században virágzó mezőgazdaságot, szőlőkultúrát teremtett.

Gyermeki számára már 1732-től iskolát tartott fenn. Paróchiát, kántor lakást épített, illetve gondozott. Sok küzdelem árán biztosította az élet feltételeit, pedig járványok: himlő, kolera tizedelték. Ezek ellenére, továbbra is gondoskodtak az egyház gyarapításáról. 1930. január 19-én lélekemelő ünnepség keretében orgonát szenteltek.

bencsik templom

A romos templom - Bencsik Péter festménye

 sanctum elv

 A XX. SZÁZADTÓL - NAPJAINKIG

A XX. század vált sokat hozott mind gyülekezetünk, mind községünk életében, melyeket a Fűzfőn, (s részben Litér külterületén) épült gyárak - Papírgyár, Nitrokémia - felfejlesztése eredményezett. A gyár munkát és lakást biztosított az ország különböző területeiről ide érkező munkásoknak. Számunkra Litéren felépíttette a jól megtervezett lakótelepet, gondoskodott sokrétű ellátásról, mely Litéren az újtelep nevet adta.

Az addig kb. 500 lelkes falu a század 2. felére 1800 fő feletti település lett. A XX. század országokat, nemzeteket megrázó eseményei: I. Világháború, Trianon, II. Világháború, gazdasági átalakítások a megnövekedett község egészére nehéz csapásokat, új küzdelmeket hoztak.

literma

Községünk napjainkban

1995-ben felavatták a község zászlaját és immár véglegesnek bizonyuló címerét. Rajta a címerpajzs kék mezőjében fekszik az arany oroszlán, mellső karmai között egy koponyát tartva, amely ábrázolás templomunk faragott kő oroszlánjára utal, mintegy jelezve a község életének folyamatosságát.

litercimere

Községünk 1995-ben elfogadott címere

Az Úristen kegyelme, hogy még élünk! Ében Haézer, azaz: mindeddig megsegített bennünket az Úr! Hálát adunk gyülekezetünk megmaradásáért és új tagjaiért. Jelenünk, a XXI. század nagy öröme, hogy 2012. május 25-én Egyházközségünk megalapíthatta az 1732 óta működő református iskola utódát, a Litéri Református Általános iskolát. Intézményünk nyolc osztállyal működik, fenntartója református egyházközségünk. Áldja az Úristen mindazokat, akik gyülekezetünk és iskolánk megtartásán, megerősítésén, felvirágoztatásán fáradoznak!

Ertl Pálné, Marika néni
gyülekezetünk néhai presbitere

S. Lackovits Emőke

X

Figyelem!

Az oldalon olvasható írások, és a honlapon használt képek jogvédettek. Gyülekezetünk tulajdonát képezik! Köszönjük, hogy ezt tiszteletben tartja!"