ELÉRHETŐSÉGEINK

LITÉRI REFORMÁTUS GYÜLEKEZET

Asz: 19897363-1-19
Szsz: 12082104-01523422-00100000

PROGRAMOK | ESEMÉNYEK


Szeptember
24Vasárnap | 10:00 - 11:00 Istentisztelet 
28Csütörtök | 18:00 - 19:00 Csütörtöki bibliakör 
29Péntek | 18:00 - 20:00 Filmklub 

Október
1Vasárnap | 10:00 - 11:00 Istentisztelet 

2017. szeptember 17.
Szabó J. Róbert

MERRE TOVÁBB?

Márk 11,12-21.

Mark evangelium
    

ÖSSZES IGEHIRDETÉS

TEMPLOM

TEMPLOM LÁTOGATÁS

PROGRAMOK

ESEMÉNY|PROGRAM

ISKOLÁNK

ISKOLÁNK HONLAPJA

ALAPÍTVÁNY

ALAPÍTVÁNYI INFÓK

  • Filmklub
  • Kiállításmegnyitó
  • Reformáció' 500

MIÉRT NEM VISZITEK TEMPLOMBA GYERMEKEITEKET?

Egy a talibánok által elfogott misszionáriust hetekig kínoztak fogva tartói, ám a férfi minden szenvedés ellenére csak annyit mondott, hogy megbocsájt, és imádkozik kínzóiért. A csoda pedig megtörtént, kínzója könnyek között tért meg. És valahogy az egész pakisztáni keresztény gyülekezetre ez a hozzáállás a jellemző: minden félelem, fenyegetés és erőszak ellenére büszkék hitükre, templomaik telve vannak, a gyermekeket születésüktől fogva a gyülekezetekbe szoktatják. És bár hozzánk képest mérhetetlenül szerény és nehéz körülmények között élnek, mégis alapvetően boldogok, hálásak és derűsek. (Egy pakisztáni nő üzenete az európai keresztényekhez - kotoszo.blog)

IO20170501

"Ezzel ellentétben itt Európában, ahol viszonylagos jólétben és békében élünk, valamiféle szomorúság és levertség ül ki az arcokra, gyönyörű templomaink konganak az ürességtől, vagy ha látogatja is gyülekezet, a tagok inkább idősek, gyermek pedig elvétve akad egy-egy istentiszteleten, misén. Miért nem viszitek templomba a gyermekeiteket?"

"Egyre sűrűbben fordulnak hozzá európai nők azzal a kéréssel, hogy imádkozzon lányaikért, akik muszlim férfihoz készülnek feleségül menni, keresztény vallásukat pedig elhagyják. Aztán egy-két év múlva, ha gyermek születik egy ilyen családba, a muszlim szokások szerint a férfihoz tartozik és nem keresztény, hanem muszlim lesz belőle. Nincsenek gyökereitek!" – mondja Yasmen.

Az elmúlt idők tapasztalata ez nálunk is. Beszélgetek a gyermekekkel a hittanórákon. Gyertek istentiszteletre vasárnap. Jön is a válasz. Születésnap lesz. Nem érünk rá. Vásárolni, dolgozni, kézilabdázni, kosarazni megyünk. Nézem őket és bennem valami erő kezd dolgozni és tombolni. Már-már elkezdem kiosztani őket, mikor rájövök, hogy nem tehetnek igazán semmiről. Mert tovább beszélgetve kiderül, hogy nem engedik el, de el sem hozzák. 

Persze kérdezem, hogy telt a hétvége. Játszottunk, aludtunk, utaztunk, dolgoztunk. Hordozzák szüleik életét. Ilyenkor elszégyellem magam. Valóban jólétben élünk, de ennyire. Istenre nincs szükségünk. 

Beszélgetek a szülőkkel is. Kérem hozzák el a gyermekeket, vagy engedjék el. Ha kell értük megyünk, vissza is visszük. Nem akar, mondják. Mondom a kereszteléskor megfogadták, hogy hozzák, segítik, a gyülekezetbe is. Ilyenkor zavart mosoly. Tudom, hogy fogalmuk sincs. Persze ez ellenünk szól, hogy akkor, hogyan lett megkeresztelve az a kicsi, ha ilyen a szülője. Fogjuk a kezüket, vezetjük is őket és egy adott pillanatban, mikor istentisztelet kontra foci, kézi, kosár stb... lesz, akkor a legtöbb esetben a sport nyer és minden egyéb is.

De nem csupán az istentisztelet áll ilyen rosszul. Szervezünk túrát, játékos délutánt, családi napot, játszóházat, kézműves foglalkozást. Arra sem jönnek el annyian, amennyien megígérik. Sokszor elfelejtik, elveszítik az értesítőt. Valószínűleg ez település és külső körülmény függő is.

A hit többé nem egzisztenciális kérdés. Mondhatnám a Sátán jól dolgozott. Az emberekben beérett a konkoly vetése. Mint Jézus példázatában, amikor eljött az ellenség és konkolyt vetett a búzába. Nem lehet nagyon mit csinálni. A legjobban az zavar, hogy református (de ezt látom más felekezeteknél is) családok, akár istentiszteletre járóknál is ez történik. Hit nélkül, öntudat nélkül, ha választani kell hálaadás, istentisztelet és bármi egyéb között (ami hasznot hoz anyagilag, vagy szórakozás), csuklás nélkül a bármi egyebet fogják választani. 

Beszélgettem többgyermekes, magát reformátusnak valló emberrel. Ő a papok miatt nem jár semmilyen alkalomra. Rossz emberek. Sok a pedofil, pénzéhesek, csalók, lopnak. Szóval megy a régi propaganda minden szinten. Az istentisztelet rossz, a szolgálók rosszak. Isten rossz. Tagadás minden szinten és közben azt mondják, hiszek Istenben a magam módján. 

De amikor temetés, esküvő, keresztelő "kell", akkor megkeresik azért az egyik templomot meg "kiszolgáló" személyzetet. Mondjuk már templom se kell. Az egyszerűség kedvéért elmegyünk egy jó, nívós helyre és ott házasodunk, majd oda elhívjuk a papot is, mert a kalapra kell még rozmaring is. A templom meg unalmas, esetleg nem is szép. Nem akarunk égni a menő rokonság előtt. Persze vannak templomok ahol komoly összegért is hajlandók házasodni, mert az trendi. 

Nem lehet, hogy mi is tehetünk erről? Nem mondtuk el a gyermekeinknek, hogy miért fontos ez. Nem tettünk semmit, ami tőlünk nagyobb áldozatot követel. Nem lehet, hogy nem kellene kiszolgálni az emberek öntörvényű hitetlenségét? Nem lehet, hogy nemet kellene mondani  az emberek Istent megtagadó ámde időnként szirupos művallásosságára? Nem lehet, hogy imádkoznunk kell ismét a Lélekért? Nem lehet, hogy segítségül kell hívnunk ismét Istent? Nem lehet, hogy legalább nekünk ismét tiszta és teljes szívből kell szeretnünk a mi Urunkat?

Olvasom a pakisztáni keresztyén testvérünk szavait, ahol minden egyes istentisztelet hitvallás és akár súlyos következménye is lehet, mégis vállalják, vallják. 

Igen, hit nélkül nem megy. Igen, áldozat nélkül nem megy. A kérdés jogos. Miért nem viszitek templomba a gyermekeiteket?

Jó lenne, ha lenne rá válasz. Valami igazi. Nemcsak szó, hanem egy pillanatnyi megállás, szembenézés. Miért is? 

"Nincsenek gyökereitek."

Amikor megszakítottuk a hitünk közösségben való megélését ( mondván a magam módján, otthon vagy akárhogy hiszek), akkor a következő generáció gyökereit vágtuk el. Megfosztottuk őket Isten kegyelmétől, a jövőtől. Hogyan növekedhetne valami, ha nincsenek gyökerei?

Forrás: Soós Szilárd - Reposzt.hu

"Jézus Krisztus egyháza nem döntheti el tetszése szerint, hogy akar-e „missziót” folytatni, vagy sem."

Klaus Douglass

"A keresztyén szeretet lényege szerint különbözik minden más szeretettől.”

Klaus Douglass

"Az újszövetségi gyülekezetnek két egyenértékű középpontja volt: az istentiszteleti összejövetel és a házközösség.”

Klaus Douglass

"Aki közölni akarja másokkal a jó hírt, annak magának is jó hírré kell válnia. És nem várhatjuk el, hogy az emberek Krisztusra hagyatkozzanak, ha mi magunk nem hagyatkozunk rá."

Klaus Douglass

"Egyetlen emberben sincs meg az összes képesség, amely ahhoz szükséges, hogy egy gyülekezetnek csak megközelítőleg is nyújtani tudja mindazt, amire szüksége van. Minden keresztyén kapott valamilyen kegyelmi ajándékot Istentől – és megkapta a hozzá tartozó feladatot is."

Klaus Douglass

"Álmainknak eléggé merészeknek kell lenniük ahhoz, hogy Istennek helye legyen bennük.”

Klaus Douglass

"Nincs még egy médium, amely alkalmasabb lenne rá, hogy emberekei hozzásegítsen ahhoz, hogy hitre jussanak, a hitben növekedjenek, és hitüket másokkal is megosszák, mint a keresztyének otthonai.”

Klaus Douglass

"A keresztyén hit nem normák és szabályok rendszere, és nem is világnézet vagy tan. A keresztyén hit az ember és Jézus Krisztus között létrejött bizalmi kapcsolat."

Klaus Douglass

"Jézus Krisztus a válasz korunk spirituális éhségére. Ezt azonban nem elég csupán állítani. Ennek megtapasztalhatóvá kell lennie gyülekezeteinkben."

Klaus Douglass

"A jövő presbitériumának feladata a következő: „víziókat kialakítani, víziókat továbbadni, víziókat meggyökereztetni”.

Klaus Douglass

"Luther szándéka az volt, hogy az egyház üzenetét bibliai alapokra helyezze, külső formáját pedig kora színvonalára emelje. Az egyház ez idő szerint olyan állapotban van, amely nem felel meg sem az egyik, sem a másik követelménynek."

Klaus Douglass

"Reformátoriak akkor lehetünk, ha tovább építjük a reformátorok művét, nem pedig, ha konzerváljuk."

Klaus Douglass

"A reformáció nem a tizenhatodik század eseménye, hanem ránk váró feladat."

Klaus Douglass

"A jövő egyházáról álmodni annyi, mint Isten álmainak nyomába szegődni.”

Klaus Douglass

"A pénzügyi és személyi gondoknál is nagyobb baja egyházunknak, hogy nincsenek álmaink.”

Klaus Douglass

"A keresztyén közösség nem annyira eszmény, amelynek elfogadását megkövetelhetjük, mint inkább feladat, amely elé Isten állított bennünket.”

Klaus Douglass

"A legfőbb megbízatás, amit Jézus egyházának adott, nem az, hogy gondot viseljen az emberekre, hanem hogy tanítvánnyá tegye őket."

Klaus Douglass

"Az egyház keretei nem tetszőlegesek. Azokat a középpontnak kell formálniuk, illetve a kereteknek a lehető leghatározottabban kell a középpontra mutatniuk."

Klaus Douglass

GYÜLEKEZETI HÍREK

INNEN-ONNAN